Történetem

2006. novemberben egy jó barát kipróbálásra adott néhány dolgot.
Akkor még építési vállalkozó voltam. Sok stressz, zaklatott életvitel, meg egyebek.
Nem untatlak a részletekkel.
 
A kővetkező négy napban, tele voltam energiával, nagyon jól éreztem magam, mintegy 30%-al többet tudtam dolgozni.
 
Elhatároztam és megteremtettem a lehetőségét, hogy ismerőseimnek is el tudjam mondani és meg tudjam mutatni a saját tapasztalataimat.
 
Így kezdődött.

 
A meglepetés csak ez után kővetkezett!

 
2007. január 2.-án úgy ébredtem, hogy nem tudok beszélni. Furcsának találtam, ilyent még nem éreztem az eddigi életemben!
Majd a nap folyamán lebénult a testem bal oldala.
 
Ekkor az otthonomban lévő dolgokat „turbóban”, még aznap használtam.
 
2007. január 3.-án reggel úgy éreztem, hogy teljesen jól vagyok, ugyan még folyamatosan nehezen beszéltem, de egyre jobb lett.
 
Az nap még el is jutottam a háziorvosomhoz. Ő, amit elmondtam az előző napi dolgaimról, kétségbeesve a mentőt akarta hívni.
Megnyugtattam, hogy már jobban vagyok, és majd felkeresem a kórházat.

Így is történt, megállapították, hogy hátsófali szív infarktus, baloldali agy infarktus, jobb oldali agyérelzáródás!

A kórházban is volt szaladgálás körülöttem. Minden féle csövek lógtak testemből.

Háromnapi semmittevés után, úgy határoztam, hogy a lakásomban én jobban és hatásosabban tudom kezelni magam!
 
Kész a házi terápia illetve rehabilitáció!!!!!
 
Azóta jó egészségnek örvendek, a családi házamat átalakítottam Wellness Centrummá, nyilvános mindenki előtt. Építési vállalkozásomat felszámoltam.
 
Vérnyomásom 130/85,ill.90, nyaki meszesedés megszűnt, pozitív beállítottság, ami most jellemez.
 
A rokkantbiztosítási folyamatot, csak azért nem jártam végig, mert nem tudtam volna megmondani milyen gyógyszereket, szedek, és hogy nem érzem magam rosszul!!!!

Mindezt úgy értem el, hogy gyökeresen nem változtattam meg az életemet, szokásaimat.

Azóta már a barátaim és közvetlen ismerőseim körében sok minden problémát megoldottam.

A házi orvosom felajánlotta, hogy legyünk partnerek. Cseréljünk névkártyát.
Hogy miért, azt most nem részletezem.